Online csalások megelőzése tanulmány – 2025

Előzetes a „Online csalások megelőzése – Tanulmány (2025)” című anyaghoz

A digitális korszakban mindannyian naponta találkozunk online szolgáltatásokkal – legyen szó bankolásról, vásárlásról vagy akár egyszerű levelezésről. Ez a kényelem azonban óriási felelősséggel is jár, hiszen a csalók, adatvadászok és kamuwebshopok minden nap újabb és újabb módszerekkel próbálnak csapdába csalni minket. 2025-ben az online csalások már nemcsak a „hiszékeny nagymamák” problémái, hanem mindenkit fenyegetnek – a legmodernebb digitális technológiákat is ismerő fiataloktól kezdve a kisvállalkozókon át a nagyvállalati döntéshozókig.

Ez a tanulmány – melyet részben a Kamuwebshopok.hu preventív közösség tapasztalatai és a közelmúltban nagy sajtóvisszhangot kapott MBH Bank-   az EuroAstra.hu szerzője Petrásovits Zoltán által Google csalásnak elnevezett -ügy alapján írtunk meg – nem pusztán elméleti fejtegetés. Hanem egy élő, interaktív, a mai valóságból merítő útmutató, amely a saját bőrén tapasztalt magyar áldozatok beszámolóit, szakértői javaslatokat és naprakész technikai tanulságokat is tartalmaz. Az előzetes célja, hogy betekintést adjon a teljes tanulmány szerkezetébe, főbb tanulságaiba, és már most cselekvésre ösztönözzön – mielőtt baj történik.

A leggyakoribb online csalások: mindennapi történetek

A digitális bűnözők soha nem pihennek. Ma már nemcsak egyszerű „nigériai levelek” vagy láthatóan amatőr adathalász e-mailek jelentenek veszélyt. 2025-re a csalók technológiája kifinomultabb, mint valaha: szinte tökéletesen lemásolt banki oldalak, hamis, .nu végződésű (vagy más egzotikus) domainek, fizetett Google-hirdetések, amelyeken keresztül pillanatok alatt a megtévesztő oldalak első helyre kerülnek.

Gyakori példák a tanulmányban:

• Egy idős házaspár a bankja „ügyfélszolgálati” e-mailjének látszó üzenetet kap, benne egy linkkel, amelyen keresztül egy az egyben az MBH netbank felülete látszik – csak épp minden begépelt adat a csalókhoz fut be.

• Egy fiatal vállalkozó a Google-ben rákeres a „MBH netbank belépés” kifejezésre, az első „szponzorált” találatra kattint, nem ellenőrzi, hogy az oldal .hu végződésű-e, és pár perc múlva már ki is fosztják a számláját.

• Egy családanya megrendel egy babakocsit egy magyar zászlóval, logóval díszített webshopból, de a megrendelés után sem árut, sem pénzt nem lát viszont – mert a kamuwebshopok listáján szereplő áldozatok sorába került.

Ezek már nem elszigetelt esetek: a Kamuwebshopok.hu és az Adhoc Support CIC által működtetett közösségi felületeken százával jelentkeznek károsultak, akik részletesen leírják, hogyan, milyen trükkökkel estek áldozatul.

Az MBH Bank-ügy: tanulság minden felhasználónak és szolgáltatónak

A tanulmány kiemelt esettanulmánya az MBH Bank körüli botrány, ahol szervezett csalók egy hamis netbank-oldalt (mbhbank.nu) Google-hirdetések segítségével juttattak az első helyre, majd több száz ügyfél számlájáról szereztek adatokat és pénzt. A csalás sikerének kulcsa nem csupán a felhasználói figyelmetlenség volt, hanem több – részben a bank oldaláról elkövetett – mulasztás:

• Hiányos, hibás SSL-tanúsítvány: az MBH bank hivatalos oldalán időnként tanúsítványhiba jelent meg, ami miatt sokan a Google-ben kerestek rá a netbankra, így belefutottak a csaló oldalba.

• Lassú, hibás reakciók: A bank nem tájékoztatta időben az ügyfeleket a veszélyről, és nem tiltotta le elég gyorsan a csaló domaint.

• Gyenge tranzakciófigyelés: A bank rendszerei nem szűrték ki azokat a tranzakciókat, ahol rövid idő alatt sok kis összegben vitték ki a teljes számlaegyenleget, sőt, több eszközről lehetett belépni anélkül, hogy erről a valódi ügyfél értesítést kapott volna.

A tanulság egyszerű és egyben ijesztő: még a legkörültekintőbb felhasználó is áldozatul eshet, ha a szolgáltatói oldalon hibák, mulasztások történnek. A csalás sikeréhez elég egy rossz link, egy szokatlan domain, vagy épp egy nem megfelelően működő ügyféltájékoztatás.

A csalások technikai háttere: mit kell tudni 2025-ben?

Az átverések eszköztára 2025-re hihetetlenül sokszínűvé vált. A tanulmány részletesen bemutatja a főbb technikai csalástípusokat:

• Phishing (adathalászat): Hamis weboldalak, amelyek az eredeti banki, webshop, közmű vagy hivatalos szolgáltató oldalakat másolják le tökéletesen.

• Spear phishing: Személyre szabott csalások, ahol a támadó az áldozat pontos nevét, munkahelyét, családtagjait is ismeri (például közösségi médiából összegyűjtött adatok alapján).

• Vishing: Telefonos csalás, amikor a támadó „banki ügyintézőként” vagy „rendőrként” hívja fel az áldozatot, sürgeti az adatok megadását, félelmet vagy sürgősségérzetet kelt.

• Kamuwebshopok: Gyorsan összerakott, profi designnal rendelkező áruházak, amelyek csak a vásárlók adataira és pénzére pályáznak.

• Technikai manipuláció: SIM-csere, malware-támadás, vagy akár közbeiktatott (man-in-the-middle) támadás is előfordul, főleg okostelefonos alkalmazásoknál.

A modern bűnözők már nem egyedül dolgoznak: szervezetten, akár nemzetközi hálózatban is működnek, és egyetlen sikeres támadással több száz vagy ezer embert károsítanak meg egyszerre.

Miért nem elég csak „óvatosnak” lenni? – A szolgáltatók felelőssége

A tanulmány egyik legfontosabb állítása: a felhasználói tudatosság csak az egyik fele a védelemnek. Hiába figyelsz minden apró részletre, ha közben a bankod vagy a szolgáltatód hibás, elavult vagy hiányos biztonsági rendszert tart fenn, nem figyelmeztet időben, vagy lassan reagál a támadásokra.

A Kamuwebshopok.hu közösségében egyértelműen látszik:

• Az áldozathibáztatás már nem működik. Nem „a buta felhasználó” tehet mindenről, hanem a digitális világban a rendszerszintű felelősség is kulcsfontosságú.

• A techcégek (pl. Google) hirdetési rendszereiben a csalók könnyedén megjelenhetnek, ha nincs megfelelő automatizált, gyors ellenőrzési folyamat.

• A közösségi önvédelem – tapasztalatcsere, közös fellépés, csoportos panasz, szakmai együttműködés – többet ér, mint bármelyik magányos harc.

Mit tehetsz TE? – Gyakorlati tanácsok és interaktív védelem

A tanulmány kiemelt erőssége, hogy interaktív tudáspróbákkal (kvízekkel), valós példákkal, letölthető plakáttal, rövid összefoglalóval is segít.

Már az előzetesből is megtanulhatod:

1. Mindig ellenőrizd a weboldal címét: csak .hu vagy .bank végződésű oldalról intézz ügyeket.
2. Ha hibát, gyanús tanúsítványt látsz, NE kattints tovább, inkább hívj fel egy hivatalos ügyfélszolgálatot.
3. Ne keresd a bankodat a Google-ben – írd be magad a címet, vagy használd a mobilapplikációt.
4. Kapcsolj be minden értesítést, SMS-ellenőrzést, és minden tranzakciót erősíts meg külön.
5. Ismerd fel a csalókat: sürgetnek, félemlítenek, adatokat kérnek, de a bank soha nem kér jelszót, PIN-t vagy SMS-kódot telefonon vagy e-mailben.

Ha gyanús webshopot találsz, ellenőrizd a Kamuwebshopok.hu vagy más civil szervezet listáján.

Közösségi önvédelem – A közösség erejével!

A legfrissebb tapasztalat: nem vagy egyedül. A Kamuwebshopok.hu preventív közössége, az Adhoc Support CIC, illetve a Facebookon és szakmai fórumokon szerveződő csoportok segítenek abban, hogy ne csak a bankod, hanem a közösség is melletted álljon, ha baj ér. Regisztrálhatsz károsultként, megoszthatod a történeted, és csoportos jogérvényesítési lehetőségekhez is hozzájuthatsz.

Az online csalások elleni védekezés közös felelősség, ahol minden egyes felhasználó, szolgáltató, hatóság és techcég együtt dolgozhat a biztonságért.

A teljes tanulmány elérése ITT.